Mit jelent a jókarbantartási kötelezettség?

De mit takar a megfelelő állapotban tartás? A jókarbantartási kötelezettség előírása szerint az építményt mindig rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban kell tartanunk. Ez alatt a helyreállítási, a felújítási, a javítási, valamint az üzembiztonság fenntartására irányuló munkákat értjük.

Ezek az alábbi munkák például a jókarbantartási kötelezettség alapjaiként szolgálnak: 

  • a villamossági biztonság,
  • a higiénia,
  • az egészség- és környezetvédelem,
  • a használati biztonság,
  • a zaj és rezgés elleni védelem,
  • a tűzbiztonság,
  • az energiatakarékosság és a hővédelem,
  • valamint az életvédelem és a katasztrófavédelem. 

Ingatlanok szervízkönyve: mikor és kinek kötelező? 

A szervízkönyv az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságára, a jókarbantartási kötelezettség teljesítése érdekében végzett munkákra, és az építmény állapotára vonatkozó tényeket, megállapításokat és szakértői véleményeket foglalja magába. 

Miket érdemes tudnunk a szervízkönyvről?

  • A szervízkönyvet az építési napló lezárásának, illetve legkésőbb a használatbavételi engedély megszerzésének napjától folyamatosan vezetnünk kell. 
  • Az elkészített energetikai tanúsítvány a szervízkönyv mellékletét képezi.
  • Tartalmáért például több tulajdonos esetén egyetemlegesen felelnek. 

Jókarbantartási kötelezettség: mikor kell és mikor nem kötelező?

  • A lakások esetében nem kötelező a szervízkönyv vezetése, de hasznos lehet a tulajdonos számára, hogy ezen kötelezettségének teljesítésére szervízkönyvet nyisson, és ebbe vezesse az ingatlanon elvégzett feladatokat.
  • Kötelező viszont tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén, ahol egyidejűleg 300 főnél nagyobb befogadóképességgel számolhatunk, ahol bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható, de a Magyarország területén működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmények, küszöbérték alatti üzemek honvédelmi és katonai célú építmények számára is, illetve az I. bírságkategóriába sorolt műemlék építmények esetében.

A műemlék építmények védelme érdekében további speciális feladatok is hárulnak. ránk. A szervízkönyv ilyen esetekben nemcsak a jókarbantartási kötelezettséget biztosítja, kiterjed egy műemlék sértetlen fennmaradásának biztosítására is, ami jelenthet az ingatlanban egy freskót vagy akár egy, az ingatlan díszítő szobrot is.

Büntethet a hatóság 

Abban az esetben ha a jókarbantartási kötelezettség teljesítése elmaradna, és ez az építésfelügyeleti hatóság tudomására jut, akkor akár a büntetés terhe mellett ellenőrzést, felújítást, egyes építési munkák levégzését írhatja elő. Sőt, a legrosszabb esetben akár az épület lebontását is elrendelheti, attól függően, hogy az ingatlan állapota milyen mértékben sérült a jókarbantartási kötelezettség elmaradása miatt, és ez jelenthet-e veszélyt a használók életére, egészségére, a köz- és vagyonbiztonságra.

Ha olyan építmény a tulajdonunk, amelyhez kötelező feladatunk a szervízkönyv vezetése, a hatóság ezeket fogja vizsgálni:

  • a szervizkönyv meglétét, és ha nincs, előírja annak pótlását,
  • az építmény 20 évenkénti kötelező felülvizsgálatának teljesítését, a megállapítások szerinti munkálatok elvégzését és a szervizkönyvben való dokumentálását,
  • a kötelező felülvizsgálat elmaradása miatt elvégzi az építmény felülvizsgálatát.

A hatóság a vizsgálati döntését fellebbezésre vagy ás jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajthatónak nyilvánítja többek között akkor, ha az életveszéllyel, súlyos kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges, vagy ha az nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy közbiztonsági érdekből, illetve a közérdek védelme miatt szükséges.

A hatóság ügyintézési határideje mindössze 25 nap. Az ügyet soron kívül kell elintézni, ha azt életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása sürgetheti.

forrás: ingatlan.com

   


Zurück