Véget ér a lakásboom? Egyre többen aggódnak!
Továbbra is kettős tendencia látható a lakásépítéseknél. A vidéki kisebb településeken és városokban a saját célú családiház-építések a jellemzőek, a nagyobb városokban pedig az eladási célú társasházépítések vannak a fókuszban és mindkét területen jelentős és látványos a növekedés - értékelte a friss adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A lakásépítési kedv és a saját célú építkezések látványos felfutása részben a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok), illetve az 5 millió forintos áfa-visszatérítésnek köszönhető, míg az eladási célú lakásberuházások megugrását a kedvezményes - 5 százalékos - áfakulcs segítette. Igaz, ez utóbbi csak 2019 végéig van érvényben.
A fejlesztések kezdik utolérni azt a megnövekedett keresletet, amelyet a történelmi mélyponton lévő kamatok, az élénkülő gazdaság, az áfacsökkentés és a csok indított be - állapította meg Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója. A szakember szerint -a fejlesztők által meghirdetett projektátadási határidők alapján - az idénre várt több mint 3 ezer lakás után 2018-ban akár 10 ezernél több új otthon is megkaphatja a használatba vételi engedélyt Budapesten.
A kiadott új építési engedélyek száma ugyanakkor már 2018 második felében csökkenésbe válthat, ha a kormány nem hosszabbítja meg vagy teszi véglegessé az új építésű lakóingatlanok 5 százalékos áfáját - hívta fel a figyelmet a Cordia vezérigazgatója. E várható csökkenés oka, hogy az akkor elinduló projekteket már nem lehet majd befejezni 2019 előtt, márpedig a jelenleg ismert tervek szerint 2020-tól újra a 27 százalékos áfakulcs lesz majd érvényben az új lakásokra.
Már a használatba vett új lakások számában is jó látható a pozitív trend, és az egyszerű bejelentések és a lakásépítési engedélyek számának folytatódó emelkedése előre vetíti a további növekedést. Ezt a trendet fontos fenntartani, megerősíteni mind a családok otthonteremtésének, mind az építőipar működésének kiszámítható, hosszú távú biztosítása miatt. Ehhez stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség. Csak így biztosítható,, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó - véli a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE).
A TLE szerint a további beruházások tervezéséhez elengedhetetlen az új lakások áfakedvezményének rögzítése. A jelenlegi állapot szerint az új lakások adásvételét csak 5 százalékos áfa terheli, ám ez 2019 december 31. után visszaáll a korábbi 27 százalékra. Ez biztosan visszavetné a lakásberuházásokat, ami már 2018-tól megmutatkozna a lakásépítési engedélyek csökkenő számában. Emiatt javasolják, hogy az lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.
Az év első kilenc hónapjában 28,4 ezer építési engedélyt adtak ki, 2008 óta a legtöbbet. A megépült 7 981 lakás pedig 2011 óta a legmagasabb mutató - kommentált Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Az építési engedélyek kétötödét Budapesten adták ki, ugyanakkor a megépült lakások csak alig több mint ötöde fővárosi. A látszólagos ellentmondás oka, hogy Budapesten az új kínálat nagy része tömbszerű, akár több száz lakásos projekt, melyek átfutási ideje hosszabb, később jelennek meg a használatba vételi statisztikákban.
A cég adatbázisa szerint július és szeptember között 80 új, kétlakásosnál nagyobb beruházás értékesítése indult el a fővárosban, melyek keretében mintegy 2 500 új lakás épül nagyjából 2019 közepéig. A 2019 végéig érvényes 5 százalékos áfakulcs kihasználásáért tavaly év elején indult beruházói hajrá tehát tovább tart - Budapesten mindenképpen - véli az az elemző.