Egyre nagyobb veszélybe kerülnek a lakáshotelek

Az Uber-ügyhöz hasonló, de sokkal összetettebb problémát feszegetett a tavaly júliusban kiadott tanulmányában a MSZÉSZ. Állításuk szerint az Airbnb, és különösen annak üzletszerűen űzött változata újraszabályozást igényel, hiszen ezek a szálláshelyek aránytalan versenyelőnyt élveznek a kereskedelmi szálláshelyekkel és szállodákkal szemben. A kereskedelmi szálláshelyek továbbra is magas adó és adminisztratív terhekkel néznek szembe, noha a kormány ezen éppen január elsején változtatott, hiszen 27-ről 18 százalékra mérsékelte a szállodai fogyasztás áfáját (a szobaárak már korábban is alacsonyabb kulccsal adóztak). A szövetség javaslatai most mégis kormányzati szintig emelkedtek, és hamarosan megvitatja azokat a kabinet.

Történik mindez annak ellenére, hogy a szállodai kapacitások kihasználtsága Magyarországon az egekbe emelkedett, és sok helyen ma már nem az a kérdés, hogy van-e kereslet a szobákra, hanem az, hogy ki szolgálja ki a vendégeket. Budapesten a nyári hónapokban több szálloda is 95 százalék feletti szobakihasználtságról adott számot, de az első félév egészében átlagosan is 71 százalékos volt ez a mutató.

"A szállodások nem a pillanatnyi helyzetből indulnak ki, hanem feltehetőleg számolnak azzal a hatással, hogy 2017-ban és 18-ban még előreláthatólag még 3500 új szállodai szobát adnak át, vagyis jelentős kapacitásbővülés várható, ami akár ronthat is a kihasználtsági mutatókon" - mondja Indra Dániel, a KPMG turisztikai szakértője.

 

Hogyan szabályoznák akkor az Airbnb-t?


A szakmai szövetség szerint az Airbnb-ként üzemeltetett lakásokra ugyanolyan bejelentési kötelezettségeket kellene előírni, mint amilyen a hotelekre is vonatkozik, például a vendégek regisztrálása, vagy a statisztikai adatlap. A "lakáshoteleknek" - amikor egy tulajdonos több ingatlant szállodaként üzemeltet - pedig további akadálymentesítési, tűzvédelmi és fogyasztóvédelmi szempontból is hasonló terheket kellene viselniük, mint a hoteleknek. Ezen felül azt javasolják, hogy az Airbnb-zéshez kérni kelljen az adott lakóközösség engedélyét, továbbá korlátoznák a kiadható napok számát, és minden Airbnb-s lakás kizárólag az engedélyszáma feltüntetésével kerülhetne fel a netre.

Ezek az elgondolások érzékenyen érinthetik a befektetési, rövid távú kiadás szándékával vásárolt lakások tulajdonosait. Az MSZÉSZ kijelentette, hogy nem az egyedi lakások kiadóival van gondjuk, hanem a "lakáshotelekkel". Hogy ki mit tekint lakáshotelnek, az nem teljesen világos, leginkább arról lehet szó, amikor egy épülettömbben sok, vagy akár az összes lakást egy tulajdonos adja ki, és kezeli. Ezt az esetet azonban bárhogy is írja körbe a szabályozás, könnyen ki lehet játszani, ha a lakások tulajdonjogát, vagy üzemeltetését több cég, vagy magánszemély között terítik szét.

Ha viszont a törvény nem definiálja a lakáshotel fogalmát, akkor minden Airbnb-zőt érinteni fog, azokat is, akik csak egy kis garzon kiadásával próbálnak meg némi mellékesre szert tenni, vagyis nem támasztanak konkurenciát a hotelszakmának. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy egy ilyen garzon esetében a szállodai tűzvédelmi előírások teljesítése értelmetlen, és egyben megoldhatatlan feladatot jelent a tulajdonosok számára. 

   


Zurück