A tégla lakások átlagáraiban is Észak-Magyarország lett a sereghajtó, hiszen ezek ára mindössze 10 ezer forinttal volt drágább négyzetméterenként, mint a paneleké, vagyis 109 ezer forint. A közép-magyarországi régiót leszámítva egyedül Dél-Dunántúl átlaga haladta meg a 200 ezer forintot négyzetméterenként a harmadik negyedévben. Budapesten ebben a lakástípusban már Észak-Buda lett a legdrágább, itt 314 ezer forintos átlagot mért a DH. A legolcsóbb fővárosi régió is drágább lett, mint a legdrágább vidéki, ugyanis Dél-Budán az átlagár 219 ezer forint volt négyzetméterenként.

Az új lakások részesedése továbbra is elhanyagolható, 2-4 százalék közötti. A forgalom negyede-harmada a "nagyon jó" minőségű lakások vételeiből adódott össze, illetve a "jó" besorolásúakból. Felújított lakást az alföldi régiókban vettek a legkevésbé (2 százalékban), legtöbbet  (8 százalék) Közép-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon.

Alkudni akar? Itt a legkönnyebb!

A harmadik negyedévben minden lakástípusnál Észak-Magyarországon alkudtak a legtöbbet, átlagosan 10 százalékot. (A paneleknél 9 százalékot, téglalakásnál 8 százalékot, a családi házaknál 14 százalékot.) Közép-Dunántúlon az alku átlagos mértéke 9 százalék lett. A legkisebb értékeket Észak-Buda és Észak-Pest mutatta, itt mindkét esetben 6-6 százalék volt az alku átlaga.

Budán idén jobban keresik a 60 négyzetméter feletti lakásokat. Így míg tavaly a 15-25 millió forintos ársávban a vevők 22 százaléka költött, idén ugyanitt már 30 százalékuk vásárolt.

A főváros pesti oldalán a két időszak összevetésében nincs jelentős eltérés, a vevők harmada továbbra is 150-200 ezer forintos fajlagos átlagárú lakásokat kereste, negyedük a 200-250 ezer forintos sávban vásárolt.

Vidéken az ötmillió forint alatt vásárlók aránya a tavalyi 16 százalékról erre az évre 20 százalékra nőtt, éppen a következő kategória rovására. Az 5-10 milliós ársáv részesedése ugyanis  54-ről 50 százalékra csökkent.