Fordulat a vidéki lakáspiacon - Indulhat a felzárkózás?
Ellentmondás van az MNB és a KSH között a lakásárak országos növekedési ütemét tekintve. Míg a Központi Statisztikai Hivatal 2017 második negyedévére kisebb növekedési ütemet mért az azt megelőző negyedévhez képest, addig a Magyar Nemzeti Bank szerint a növekedési ütem emelkedett. Az első negyedévre mindkét elemzés 3,1 százalékos áremelkedést mond, a második féléves ütemben azonban 3 százalékpontos különbség van a két adat között. Az eltérést egyrészt magyarázhatja az adatfeldolgozás eltérő módszertana, de a NAV által kiadott adatbázisban szereplő ingatlanok listája között is lehet különbség. Budapesttel kapcsolatban mindenesetre egyetértés van abban, hogy a lakásárak növekedési üteme csökkent.
2017.10.30 11:25Álom marad továbbra is a lakásárcsökkenés - Friss KSH adatok
A fővárosi lakásárak éves nominális dinamikája folyamatos lassulást mutat, az előző időszaki 17,3 százalékhoz képest a második negyedévben 14,6 százalék volt. A vidéki városokban kissé gyorsult a lakásárak mind negyedéves mind pedig éves növekedési üteme is, előbbi 2,8, míg utóbbi 11,4 százalékot tett ki a második negyedév végén. A községekben mindezek mellett jelentősen gyorsult a lakóingatlanok drágulása, a második negyedévben 13,3 százalékkal emelkedtek a községi lakásárak, ami 25,9 százalékos éves növekedési ütemet eredményezett.
2017 második negyedévében a Közép-Dunántúl kivételével minden régióban nőttek a városi lakásárak. A vizsgált időszakban az egyes régiók városai között a legnagyobb emelkedést a dél-dunántúli városok esetén tapasztalhattuk, ahol a lakásárak egy negyedév alatt 7,9 százalékkal növekedtek. Ezt követték az észak- és közép-magyarországi városi lakásárak rendre 5,1 és 3,4 százalékos drágulással. A vidéki városok éves növekedési üteme szintén a Dél-Dunántúlon volt a leggyorsabb, nominális alapon mintegy 20,2 százalékot tett ki 2017 második negyedév végén, de a dél-alföldi városokban is közel 18 százalékkal drágultak a lakások egy év alatt.