Vajon tényleg kell-e sietni a lakásvásárlással? 2014.04.15.
A panelek árának felfelé mozdulásában szerepet játszhat, hogy az élénk keresletre ez a típus gyorsabban képes reagálni, miután az áraik (a típuslakások miatt) jobban összehasonlíthatóak mint a téglaépítésűeknél - írja a DH.
A keleti országrészben a panelek ára már másfél éve lassan emelkedik, s mostanra a 83 pontos érték visszatért a 2010-2012 közötti szintre. Ugyanitt a téglalakások ára már négy éve lényegében stagnál. Nyugaton a panelek ára csak 1 pontot emelkedett, viszont a téglalakás ára elérte történeti mélypontját és 76 pontra esett. A fővárosi panelek ára 3 százalékpontot emelkedett, ezzel 80-on áll, ami az elmúlt 3 év stagnálásának átlaga körüli érték. Ugyanez a helyzet a téglalakásoknál is, ahol ugyan 2 pontos eséssel 90 százalékpontra esett az árindex, de ez sem mutat trendet, hanem szintén az elmúlt 3 év statikus szintjének felel meg.
Hol a legolcsóbb?
Az idei első negyedév összesített eladási adatai alapján a legalacsonyabb négyzetméteráron Észak-Magyarországon vásárolták a panellakásokat. Itt éppen 100 ezer forint fölött kelt el egy négyzetméter. Az eladások zömét miskolci és kazincbarcikai panelek tették ki. Nyugat-Magyarországon már 135 ezer-, Közép-Magyarországon (beleértve a fővárost is) 160 ezer forint volt egy négyzetméter vételára.
Az észak-magyarországi régió téglalakásai is sereghajtók, az egyébként drágábbnak számító téglalakások ára pontosan ugyanazt a 101 ezer forintos átlagot mutatja, mint a paneleké. A nyugati régiókban nagyjából 180 ezer forint, az alföldi megyékben 165 ezer forint volt a fajlagos ár. A közép-magyarországi területen közel 230 ezer forint volt a négyzetméterenkénti eladási átlagár, ezen belül Buda északi része a legdrágább, ahol négyzetméterenként 321 ezer forintért keltek el a lakások. A főváros legolcsóbb tégla lakásait Pest déli részén érdemes keresni, itt az átlagos négyzetméterár 215 ezer forint volt.
A téglalakások észak-magyarországi alacsony átlagárára a DH szerint magyarázat lehet a magas árcsökkentés is. Itt 8 százalékkal kellett engedni az eredeti árból a vevők érdeklődésének felkeltéséhez, akik további 7 százalékot alkudtak még az árból. Összehasonlításképp észak-Pesten elég volt átlag 3 százalékot engedni és az alku is csak 4 százalék volt. Továbbra is a családi házak eladóinak kellett a legnagyobb csökkenést elszenvedniük, ezen belül például a dunántúliaknak, ahol az összes árcsökkenés elérte a 19 százalékot, vagy az észak-alföldieknek, ahol ez az érték 20 százalék lett.