Száguld a lakáspiac! 2014.10.03.
Ha lassan is, de a túlárazott ingatlanok helyett kezdenek egyre inkább
megjelenni a reális kínálati árak, elsősorban azokon a területeken, ahol
szinte még ma is a kereslet teljes hiánya az úr. A vevők, egyre
tudatosabban keresnek és válogatnak a saját létező igényeiknek és
lehetőségeiknek megfelelően az eladó ingatlanok között, amiben csak
bízni lehet, hogy hosszú távon így marad. A finanszírozók pedig,
köszönhetően a több százezer bajbajutott devizahitelesnek, és a
devizahitelezés kivezetésének, jelenleg sokkal tudatosabban hiteleznek a
kölcsönt igénylő otthonkeresőknek. A lassú, ámde a válságot megelőző
piaci növekedésénél határozottan stabilabbnak ígérkező növekedés alapját
sikerült a piacnak megteremtenie, mindenfajta állami hozzájárulás
nélkül. Az elmúlt hónapok adatai pedig már azt mutatják, hogy a hét szűk
esztendő és az átlagárak tartós esése után, már egyre többen gondolják
azt, hogy eljött az ideje az elhalasztott költözések, a mélypontra váró
befektetések, és az élethelyzet egyéb változásaiból fakadó adásvételek
realizálásának.
A vélelmeket pedig, mint hogy a magyar lakáspiac,
annak is elsősorban bizonyos szegmensei már nem a lejtőn, hanem az
emelkedő alján tartanak, egymást alátámasztó adatok is igazolják. A
stabilizálódás és a növekedés jelei azonban, ahogyan az a társadalomban
is sajnos egyre markánsabban észlelhető, nem minden lakáspiaci
szegmensre vonatkoznak. A még mindig küszködő árak tekintetében a kisebb
városok és települések, valamint a gazdaságilag kevésbé prosperáló
megyék és régiók központjai az átlagot továbbra is lefelé húzzák, míg a
főváros és a termelési gócpontok számítanak mind a tranzakciók, mind
pedig a lokális szinten növekedésbe forduló átlagárak szempontjából erős
bástyáknak.
Emelkedő árak
Az átlagárak változását
többen többféle számítási módszer alapján számolhatják, és számolják is
ki. A KSH is több különböző típusú adatsort szokott nyilvánosságra
hozni, melyek közül a tiszta árváltozást vizsgáló statisztikát vettük
alapnak. Jól látszik a statisztikai hivatal adatsorából, hogy
változatlan minőséggel kalkulálva már látszik egyfajta pozitív trend
(legalábbis a visszaesés mértékének csökkenése), míg az általános
árindexek továbbra is lefelé mutatnak. A különbség azonban itt is, a már
említett részletekben rejlik. A jobb minőségű, jó elhelyezkedésű
(országon és városon belül egyaránt) használt lakások ára már
stabilizálódott, sőt enyhe növekedésnek is indult, a többi tranzakcióban
részt vevő ingatlan azonban továbbra is erősen lefelé húzza az átlagot.
Növekvő hitelezés
A pozitív jelek egyik legmarkánsabbja, ami nem csak a lakáspiac, hanem a háztartások és a hitelintézetek stabilitása és stabilizálódása, valamint bizalmi kapcsolata szempontjából is kimondottan fontos, a hitelkihelyezések állománya. A devizahitelezés megszűntetése utáni hatalmas visszaesést (leszámítva a grafikonon is jól látható végtörlesztési időszakot) egy viszonylag stabil 15-20 milliárd forintos havi időszak követte, ami 2014 közepén mintha szárnyra kapott volna, és a legfrissebb, júliusi adatok, folyamatos növekedés után, már 26 milliárdos számokról szóltak. Amennyiben a tendencia hasonlóan folytatódik, úgy ezek a folyamatok komoly pozitív hatással lehetnek, mind tranzakciók számára, mind az árakra vonatkozóan.
Több az adásvétel
A biztató jeleket erősíti a Duna House folyamatosan frissülő havi tranzakciószám becslése is, amely év eleje óta, havi szinten 10-20%-os növekedést mér az előző év azonos időszakaihoz viszonyítva. Mindezt úgy, hogy a KSH hivatalos adatai szerint a 2013-as esztendőben közel 3000-el több adásvételt bonyolítottak a magyar lakáspiacon, így a gödör alját, bízva a 2014-es előzetes adatokban, egyértelműen a 2012-es év jelentette a maga 86 ezres össz tranzakciószámával.
Ami azonban mindenképp figyelemre méltó, és a jövőben érdekes, sőt kimondottan fontos mutató lesz, azok a tavalyi évben padlót fogott, új lakás építési és értékesítési számok. Az elvitathatatlan, hogy a minőségi ingatlanokat keresők, akik a legfontosabb vevői kört jelentik a jelenlegi piacon, egyre nagyobb számban választhatnak a jó minőségben felújított lakások és házak között, melyek komoly konkurenciát jelentenek az új lakások és a fejlesztők számára. Ám a lakáspiac fejlődése szempontjából mindenképp kívánatos lenne, már csak az üzleti környezet stabilitása, munkalehetőségek szempontjából, ha az új építésű lakások fejlesztései újraindulnának, amire elszórt jelek már utalnak. Az új lakások piacának élénkülése persze nem elsősorban a fejlesztők érdekeinek és nyereségének kiszolgálása szempontjából lenne kívánatos, hanem egyfajta tükör is a lakosság fizetőképességének, hosszú távú bizalmának, és többek között az ország stabilitásának irányába is.