Semmi sem állítja meg a lakásárak zuhanását. 2013.08.15.

Az FHB Lakásárindex adatai szerint több mint négy éve csökkennek mérsékelten, de folyamatosan a magyarországi lakásárak. Az index készítésénél az elemzők ezúttal a NAV informatikai átállása miatt kevésbé támaszkodhattak az illetékhivataloktól származó információkra. A korlátozott számban érkező adatok, és piaci információk alapján becsült FHB Lakásárindex 2013. első negyedévi adatai szerint a lakásárak 2 százalékkal (reál értelemben 2,2 százalékkal) csökkentek az előző negyedévhez képest.

Ezzel párhuzamosan az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 2,6 százalékkal növekedett az év első negyedévében, ami együttesen növelheti a lakások iránti keresletet: 2013-ban kevesebbet kell dolgozni egy négyzetméternyi lakásért, mint az utóbbi 13 évben bármikor - állapítják meg az elemzők.

Idén a jövedelmek emelkedése mellett továbbra is a lakásárak lassú csökkenése várható, ez kedvezőbbé teszi a lakásvásárlás feltételeit.

Európában több országban összességében növekedés történt 2008 és 2012 között, azaz a válság okozta árcsökkenés már nem érezteti hatását. Magyarországon azonban folyamatos a csökkenés, több kelet-európai és válságtól különösen sújtott országhoz hasonlóan.

Számos ország jelzálogpiacát továbbra is meghatározza a lakossági adósság leépítése. Az eladósodottabb országokban általában inkább csökkent a GDP-hez viszonyított állomány mértéke 2010 óta. Magyarországon a kedvezményes végtörlesztés hatására jelentősen csökkent az állomány, míg a kelet-közép-európai régió többi országában a GDP-hez mérten is növekedett a jelzáloghitelezés.

Az új lakások piaca kimerült

A lakásépítések is tovább csökkentek az év elején: 2013 júniusáig 2680 új lakást adtak át Magyarországon, ami az előző év első negyedévével összehasonlítva további lassulást jelent, s a kiadott építési engedélyek száma sem ad okot a bizakodásra: számuk továbbra is csökken, az első félévben mindössze 3401 lakásra adtak építési engedélyt.

A csökkenés ugyanakkor nem egyenletes az országban, míg az ország nyugati-középső tengelye mentén lévő megyékben volt kisebb a csökkenés, addig Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg újlakás-piaca mutatta a legnagyobb visszaesést.

A lakásállomány korszerűsítésre szorul

A magyarországi lakásállomány megújulása nem elsősorban az újonnan épített lakások mennyiségtől, hanem a meglévő állomány korszerűsítésétől várható. Bár magas a '70-es, '80-as években, gyenge szigeteléssel épült panellakások aránya az állományon belül, az utóbbi években jelentős hányaduk megújult. A legnagyobb megtakarítási lehetőség a családi házak állományában valósulhat meg - olvasható az elemzésben.

A keresleti oldal változásai

A lakáspiac keresleti oldalán álló háztartások jövedelmi és foglalkoztatási helyzete erős korlátja az árak és a tranzakciószám növekedésének. A keresleti oldalt meghatározó foglalkoztatás az utóbbi időben ugyan emelkedést mutatott, azonban ennek nagy része a közmunkaprogramoknak tulajdonítható, és a foglalkoztatottak ezen köre csak csekély mértékben növelheti a lakáskeresletet - hangsúlyozzák az elemzést készítők.

Új tendencia, hogy a csökkenő infláció következtében a reálbérek növekedésére lehet számítani.Amennyiben ez a folyamat tartósnak bizonyul, illetve a stabilan foglalkoztatottak tartósnak gondolják, akkor ez növelheti a keresleti oldal erejét.

Élénkül a hitelezés

A csökkenő inflációval párhuzamosan folyamatosan csökkennek a betéti és hitelkamatok is. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint a piaci kamatozású hitelek THM szintje már átlagosan 10 százalék alá csökkent. Egyes, támogatást felhasználó hiteltermékek akár 6-7 százalék induló kamattal is igényelhetőek. Az FHB Állami Támogatott Hitel konstrukciója új lakás építésére, vásárlására például 6,00 százalék induló kamattal igényelhető, 6,62-8,17 százalék THM mellett.

Valószínűleg a kedvező támogatási és kamatfolyamatoknak tulajdoníthatóan a hitelezés is élénkült az év első részében.  Az év második fele általában is élénkebb a lakáspiacon az egyetemi tanulmányaik miatt költözők és a felújítási szezon miatt is.

Emelkedő kamattámogatás és lakásvásárlási kedvezmény

Már tavaly is némi fellendülést vártak a szakértők a támogatási rendszer bővítésétől. A jelenleg elérhető támogatási lehetőségek jóval kedvezőbbek, mint az utóbbi években. Az FHB  számításai szerint, melyekben egy tipikus család által egy tipikus lakás vásárlásához felvett hitel kapcsán összegzik a lehetséges támogatások értékét, a jelenleginél kedvezőbb lehetőségek legutóbb 2004-ben kínálkoztak.

Több támogatás azonban feltételekhez kötött (a "szocpol" összege például 800 ezer és 3,25 millió forint közötti is lehet, használt lakásokra azonban egyáltalán nem elérhető). Az igényelhető jelentős állami támogatás legnagyobb része kamattámogatott hitelek révén szerezhető meg, de a lakás-takarékpénztár kihasználása, illetve, új lakások esetén, a "szocpol" is értékes forintokat hozhat a konyhára. A használt lakásokra is felhasználtható ún. "félszocpol" visszatérése egyelőre várat magára.


Vissza