Országos lakáspiaci körkép: hol épül és mennyiért a legtöbb új lakás?
Nem meglepő, hogy a legtöbb újlakás-projekt a fővárosban zajlik, itt ugyanis nemcsak a lakhatási céllal vásárlók vannak többen, de meghatározó a befektetési célú lakásvásárlás is. Ennek ellenére az egész ország területén szép számban vannak futó projektek. 2016-tól kezdődően országszerte fokozatos emelkedés volt megfigyelhető a kiadott újlakás-építések számában, amely 2017 első felében még tovább gyorsult, így ebben az időszakban mintegy 5000 új lakást építettek, viszonyításképp a korábbi év ugyanezen időszaka alatt mintegy 3400-at.
A 47 százalékos állománybővülés mellett az engedélyt kapott lakásépítések száma is növekedni tudott a 2016-os megugrást követően. Az idei év első féléve alatt kiadott mintegy 20 ezer lakásépítési engedély több, mint 40 százalékos növekedést jelentett 2016 első feléhez képest. Az engedélyezés és az átadás közötti időszak átlagosan 2-2,5 év, így a már jóváhagyott építkezési dokumentációk bővüléséből további újlakás-fejlesztésekre lehet számítani a következő évek során.
A 2017 első felében kiadott engedélyek régiós megoszlása erősen koncentráltnak mondható, 59 százaléka közép-magyarországi régiós projektre vonatkozik, vagyis Budapesten és Pest megyében adták ki ezeket. További 15 százalék Nyugat-Dunántúlhoz, 7 százalék Közép-Dunántúlhoz tartozik, míg a fennmaradó 19 százalékon osztozik az ország további négy régiója.
A feljegyzett adatok alapján az év első felében elkészült összes 5000 új lakóingatlannak kevesebb, mint a fele készült saját használatra, míg a nagyobb részüket értékesítési céllal építették. Ezen belül a fővárosban épített közel 1000 új lakóingatlan 70 százalékát szintén értékesítési céllal építették és csupán egy olyan lakásról készült feljegyzés, ahol az építkezést követően a tulajdonos nem eladta volna, hanem kiadta az ingatlant. A magas arányú értékesítési szándékot az magyarázza, hogy Budapesten a legtöbb projektet generálkivitelezők végzik, természetesen lakáseladási céllal. A megyei jogú városokban is hasonlóan magas az értékesítési célú újlakás-fejlesztés, mintegy 63 százalék, a többi városnál már jóval kevesebb 46 százalék, míg a községek esetében csupán 17 százalékban építettek ingatlanokat eladási szándékkal.
Trendek a fővárosban
Ahhoz, hogy teljes körképet kaphassunk az újlakás-piacról, végigvesszük a különböző típusú településeket, úgymint a fővárost, a megyei jogú városokat és a többi várost, hogy milyen új projektek vannak kilátásban, illetve folyamatban.
Az év első félévében közel 1000 lakást adtak át Budapesten, azonban ebben az időszakban eladott társasházi lakások száma jóval magasabb, több mint 4300 volt. A két szám közötti nagy különbségből látszik, hogy az új lakások nagy részét még az építkezés befejezése előtt, a tervező asztalról adják el. A legtöbb adásvétel a XIII. és XI. kerületben történt, és szintén itt, illetve még a XIV. kerületben várható a legtöbb átadás ebben az évben.
A jelenleg futó projektek várható befejezése alapján 2017-ben mintegy 3,2 ezer lakás átadására kerülhet sor. A fővárosban a folyamatban lévő fejlesztéseket 41 százalékban érinti csúszás, az elmúlt egy évben a várható befejezés alapján a lakások 7 és fél hónappal kerültek később átadásra. Az első félévben épített lakások átlagos alapterülete 85 négyzetméter volt, az értékesítési ár pedig 516 ezer forint körül alakult a fővárosban.
Van olyan megye, ami még Budapestet is leelőzi mennyiségben
Az alapterületeket összehasonlítva az egyes régiókban azt látható, hogy a legnagyobb új ingatlanokat az észak-magyarországi régióban fejlesztették átlagosan 145 négyzetméter volt az alapterületük, míg Nyugat-Dunántúlon épültek a legkisebb új lakások, átlagosan 81 négyzetméter alapterülettel.
Új lakást a fővárost leszámítva átlagosan 308 ezer forintért lehetett vásárolni a megyeszékhelyeken 2017 első felében. Közép-Magyarország területén és a dunántúli régiókban nem meglepő, hogy magasabbak a fajlagos árak a keleti országrészhez képest. A nyugat-dunántúli régióban például, amihez Győr-Moson-Sopron megye is tartozik, egy új lakás ára átlagosan 20 millió forint volt, míg az átlagos alapterület 78 négyzetméter körül alakult. Ugyanebben a megyében volt a legmagasabb a kiadott engedélyek száma, (Budapestet és Pest megyét leszámítva) mintegy 1900, az év első felében.
Ugyanezen időszak alatt az 1450 Győr-Moson-Sopron megyében épített lakás országos szinten a legtöbbnek számít, megelőzi még Budapestet és Pest megyét is, ahol 900 illetve közel 1000 lakást adtak át az év első felében. Az építési engedélyt kapott projektek között van például az OTP Ingatlan Zrt. győri 200 lakást kínáló lakóparkja is.
Mely kisvárosok teljesítenek a legjobban?
A nem megyei jogú városok közül a legdrágábbak többnyire a Balaton közelében találhatóak, Hévízen és Balatonfüreden a használt és új lakóingatlanokat egyben nézve is 300 ezer forint körüli négyzetméterárakkal találkozhatunk. (Az üdülők négyzetméterárai pedig még magasabbak.)
A nyugat-dunántúli régió városaiban 310 ezer forint a átlagos négyzetméterár, ezt a számot azonban jelentősen húzzák lefelé az ország déli térségei, és felfelé a Balaton-parti városok. Az első félévben épített lakóingatlanok számát nézve, az északi partot nagy részben lefedő Veszprém megyében például 170 új lakás készült el az első félévben, míg a déli partot lefedő Somogy megyében közel 150 volt ez a szám. Bár nem tűnik soknak megyénként 150 átadott új lakás fél év alatt, a Győr környéki és a budapesti építési boomot leszámítva, országos átlagban csupán 100 lakás épült megyénként, de például a három megyét lefedő Észak-Magyarországon az új megépített lakások száma összesen sem érte el a 80-at fél év alatt.
A következő években, a fővároshoz hasonlóan a Balaton-parton is lehet állománybővülésre számítani, hiszen több projekt jelenleg is folyamatban van. Például az OTP Ingatlan Zrt. vidéki projektjei között szerepel egy 151 lakásos Balatonlellén elhelyezkedő lakópark, így 2018 második felében egy városban, egy projekt keretében kerülhet átadásra annyi új lakóingatlan, amennyi az idén fél év alatt elkészült egész Somogy megyében.
