Mozgolódás a rózsadombi csontváz körül - Terv készül a SZOT-szállóra 2012.03.23.
Mintegy három évvel ezelőtt jött az utolsó érdemi információ az egykor
SZOT Panoráma Szállóként üzemelő épületről, melynek szerkezete 1971 óta
"díszíti" a budapesti városképet. Rengeteg tulajdonváltást követően
2007-ben a Pro-Hill Kft. elkezdte újjáépíttetni az épületet és szálloda
helyett Excelsior Budapest Spa néven luxusapartmanokat kívántak
kialakítani. A 1-3 millió forint közötti négyzetméterár azonban nem
minősültek sikeres koncepciónak. Majd 2009-ben a finanszírozó és a
kivitelező türelme elfogyott, és az épület így rövid úton a CIB Bankhoz
került, akik jelenleg is tulajdonosai az ingatlannak. A CIB Lakáslízing
Zrt. pedig még 2004-ben szállt be a projektbe. A 2009-es árverést
vezénylő Árverező Ház Zrt. egyébként nettó 40 millió euróra, vagyis 10,5
milliárd forintra árazta be akkor az ingatlant. A sajtóban több helyen megjelent legutolsó, nem túl sokatmondó CIB
közlemény szerint, a bank jelenleg megvizsgálja az ingatlan
értékesítésére vonatkozó összes lehetőséget. Azt, hogy az elmúlt 2-3
évben milyen vizsgálatok készültek a projekt értékesíthetőségével
kapcsolatban sajnos nem tudni, de annyi bizonyosnak látszik, hogy valami
beindult, hiszen az általunk megkeresett építész irodák közül többen is
megerősítették a tényt, hogy valóban kaptak felkérést a tulajdonos CIB
Banktól megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozó ajánlat beadására.
A SZOT-üdülőt a hetvenes évek eleje óta láthatjuk a Rózsadomb Pest felé
néző oldalán. Az ingatlan 1971-ben a néhai Vass Antal tervei alapján
épült meg. A rendszerváltás után a kultikus épület a Globex csoporthoz
került, mely azonban 1998-ban - büntetőeljárások indulásával
párhuzamosan - csődbe ment. Az ingatlan ezután kártérítésként került a
Globex egyik legnagyobb ügyfeléhez, Sopron önkormányzatához. Az
önkormányzat végül több sikertelen kísérlet után 2004 nyarán eladta az
ingatlant a Pro-Hill Kft.-nek.
A beruházó Pro-Hill Kft. 2005.
októberében a Magyar Építész Kamarával, az Országos Lakás és Építésügyi
Hivatallal és a II. kerületi Önkormányzattal együttműködve nyílt
építészeti tervpályázaton választott ki két nyertes pályaművet. A
Pro-Hill Kft. kivitelezési tervét a Budapesti Világörökségért Alapítvány
(BVA) azonban a városkép szempontjából elfogadhatatlannak tartotta és
2006 februárjában a közigazgatási hivatalnál az építési engedély
visszavonását kérelmezte. A BVA fő kifogása az eredetileg 7 emeletes
épületre tervezett további két emelet ellen irányult. A Közigazgatási
Hivatal először visszautasította a kérelmet, mondván a BVA nem
tekinthető ügyfélnek, mire a BVA bírósághoz fordult.
A
Fővárosi Bíróság ítéletében kötelezte a Közigazgatási Hivatalt, hogy
hozzon érdemi döntést a BVA beadványával kapcsolatban. Az indoklásban az
ENSZ által létrehozott ún. Aarhusi Egyezmény szerepel, mely
környezetvédelmi ügyekben a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő
részvételhez való jogát tartalmazza. A bíróság szerint ugyanis az
Excelsior Budapest Spa lakóépület átépítésének ügye kifejezetten
környezetvédelmi ügy.
A BVA és a Pro-Hill pereskedésének
idejére a Fővárosi Bíróság aztán felfüggesztette az Excelsior Spa
építési engedélyét a jogerős döntésig. A BVA a bíróságon úgy érvelt,
hogy az átalakítás keretében épülő további emeletek a dunai panorámát
tenné tönkre, veszélyeztetve ezzel az UNESCO által adományozott
világörökségi címet. Az épület körüli vitának végül peren kívűli
megegyezés vetett véget. A kompromisszum szerint a jelenlegi 7 emelet
fölé már csak egy kvázi emeletet építhettek volna, ahol a tervek szerint
csak három penthouse lakás kapott volna helyet.
A beruházás
ugyan megindult, de a projekt végül bedőlt és 2009-ben a jelenlegi
tulajdonos CIB Bankhoz került az egykor szebb időket látott ingatlan.
Azóta nagy csend övezi a projektet, a CIB Bank csak szűkszavúan
nyilatkozik a témában és egyelőre nem tudni, hogy mikor lesz bármilyen
változás, akár építés, akár bontás a területen.
Építész forrásunk szerint, amennyiben a beadott megvalósíthatósági
tanulmányok külön-külön is egy bizonyos funkciót, például lakást, vagy
szállodát határoznak meg, akkor várhatóan a tervpályázatot már konkrétan
ilyen típusú fejlesztésre írják majd ki. Azt, hogy a tulajdonos CIB
Bank vajon milyen funkciót preferál egyelőre nem lehet tudni, de az is
könnyen elképzelhető, hogy az ingatlant végül a meglévő tanulmányokkal
együtt megpróbálják értékesíteni egy ingatlanfejlesztőnek, aki később
akár teljesen új koncepcióval is előállhat a hasznosítással
kapcsolatban. A jelenlegi hazai ingatlanpiaci helyzetet tekintve sajnos
azt kell vélelmeznünk, hogy még több év választ el minket attól, hogy
kész beruházást lássunk a Rózsadomb legértékesebb telkén.