Lakást örökölt? Mutatjuk az árakat és az illetékszabályokat. 2012.11.04.
Az elmúlt egy évben közel 10 ezer ingatlant értékesítettek az örökösök, amelynek összértéke 100 milliárdos tétel, ezzel az adásvételek adás-vételek 9,4 százalékát teszik ki ezek a tranzakciók a Duna House felmérése szerint. Az arány kissé eltér Budapest és vidék viszonylatában, hiszen míg a fővárosban az adás-vételek 8,5, vidéken 10,2 az arányuk az ilyen céllal eladóknak. Ebből arra is lehet következtetni, hogy a fővárosi ingatlanokat inkább hasznosítják (belakják, kiadják) az örökösök, vagy csak egy későbbi, ideálisabb ingatlanpiacra várnak. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az örökölt ingatlanok eladásán belül a családi házak aránya vidéken nagy (41 százalék), átlagméretük 87 négyzetméter, amely a teljes vidéki piac 73 négyzetméteres átlagánál jóval magasabb, tehát hasznosítani is nehezebb. Ezeket a családi házakat vidéken 11,2 milliós átlagon adták el az örökösök. A fővárosban az örökölt családi házak eladási aránya csekély, bár méretben itt is hasonló az átlag, 88 négyzetméter. Ezeket 17,3 milliós átlagáron adták el az örökösök. Budapesten az eladott ingatlanörökség közel kétharmada téglaépítésű lakás volt az elmúlt egy évben, ezek átlagmérete 56 négyzetméter volt és 12 millió forint körüli átlagon tudtak megválni tőlük a tulajdonosok. Vidéken ugyanez a lakástípus az örökölt ingatlaneladások harmadát tették ki, átlag 51 négyzetméteres lakások keltek el 7,8 milliós áron. A panelek mindkét területi viszonylatban az ilyen eladások kb. 27 százalékát tették ki 51 négyzetméteres méretátlagon, de míg vidéken az örökösök 6,8 milliót, addig a fővárosi ingatlanok eladása után 7,9 millió forintot kaphattak az örökösök.
Ilyenek a jelenlegi ingatlanöröklési illetékszabályok
A haláladóként emlegetett közteher eltörlése komoly fegyvertény volt 2008-ban, hisz azt az akkor ellenzékben levő MDF javaslatára fogadta el a baloldali többségű parlament. Az akkor kihirdetett szabályok szerint az egyenes ági örökösök 20 millió forint alatti értékű ingatlanok öröklése esetén teljes mértékben mentesültek az öröklési illeték alól - 2010-ben ez az értékhatár is megszűnt. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy mentes az illeték alól az örökhagyó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész. Az örökhagyó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője esetében viszont továbbra is él a 20 milliós limit, ami alatt illetékmentes az ingatlan öröklése.
Minden egyéb esetben az öröklési illeték terén jelenleg az alábbi táblázat az irányadó:
| Általános mérték | Lakástulajdon illetéke | |
| Házastárs, mostoha és nevelt gyermek terhére | 0−18 millió Ft között 11 | 0−18 millió Ft között 2,5 |
| 18−35 millió Ft között 15 | 18−35 millió Ft között 6 | |
| 35 millió Ft felett 21 | 35 millió Ft felett 11 | |
| Örökhagyó testvére terhére | 0−18 millió Ft között 15 | 0−18 millió Ft között 6 |
| 18−35 millió Ft között 21 | 18−35 millió Ft között 8 | |
| 35 millió Ft felett 30 | 35 millió Ft felett 15 | |
| Minden más örökös terhére | 0−18 millió Ft között 21 | 0−18 millió Ft között 8 |
| 18−35 millió Ft között 30 | 18−35 millió Ft között 12 | |
| 35 millió Ft felett 40 | 35 millió Ft felett 21 | |
| Forrás: NAV | ||
Változások 2013 január 1-jétől
Az illetéktörvény módosítása a jelenlegi tervek szerint január elsejével jelentős változásokat hoz egyebek mellett az illeték-kulcsrendszer átalakulásával, és az illetékmentességi rendszer kiszélesedésével. (Ahogyan az a fenti táblázatból is látszik, minél távolabbi rokon valaki, annál magasabb volt az illetékkulcs.) Az öröklési és ajándékozási illetéknemekben alkalmazott 18-18 (!) adókulcs helyett két illetékkulcs bevezetése várható. A kormány javaslatának elfogadása esetén az általános illetékmérték 18 százalék, míg a lakásszerzésekhez kapcsolódó kedvezményes mérték 9 százalék lenne.
Ezáltal az öröklési, illetve ajándékozási illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem bír relevanciával, ugyanakkor az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradnak. A kormány javaslata szerint az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése - annak (ingyenes, visszterhes) jellegétől és értékétől függetlenül - mentesülne a vagyonszerzési illetékek alól.
A jelenlegi helyzettel összehasonlítva az özvegyek (vagyis az örökhagyó házastársa) jól járnak, hiszen a kormány rájuk is kiterjesztené az egyenes ági rokonokat megillető értékhatár nélküli illetékmentességi szabályozást. Szintén a házastársak számára kedvező fejlemény, hogy az ajándékozás terén is az egyenesági rokonokkal kerülnek egy csoportba, azaz e téren is vonatkozik majd rájuk az illetékmentesség.
A változásoktól némi bevételnövekedést is vár a kormány: a 2013-as büdzsé jelenleg ismert tervezete 4 milliárd forinttal számol az idénre várt 2,8 milliárdos öröklésiilleték-bevétel helyett.