Mint fogalmaz: az áremelkedést nem alapozza meg a kereslet, a piac jelentősebb elmozdulásához a puszta, gazdasági alapokat nélkülöző érzelmi alapú spekuláció pedig kevés. Ugyanakkor jól járhat az ingatlaneladással az, aki egy kisebb méretű lakást ad el, és egy nagyobbat vásárol helyette, mivel a kis- és nagyméretű ingatlanok értéke közötti rés most kisebb, mint korábban. Hosszabb távon az értékek növekedésével az eltérés várhatóan ismét nagyobb lesz a nagyobb méretű ingatlanok javára.

A kis lakások piacán van élet

Budapesten és az agglomerációban még mindig a kisméretű, olcsóbb ingatlanokat keresik leginkább a vevők. Társasházi lakásoknál a 8-12 milliós ingatlanokat, míg családi házaknál 18-22 milliósokat. A korábbi években lebecsült, használt kislakások presztízse mára nagyot nőtt az ingatlanvásárlók szemében, mivel sokak - főként a hitelcsapdába került újrakezdők - számára ezek jelentik az egyetlen reális lehetőséget, hogy lakástulajdonhoz jussanak - fejtegeti Balla Ákos.

Csak azoknak a nagyvárosoknak az ingatlanpiaca élénk, ahol komoly a gazdasági aktivitás, van számottevő ipari termelés. Ilyen Budapesten kívül például Kecskemét, Győr és Debrecen. Más területeken viszont - még a nagy lakosságszámú nagyvárosokban is - minden ingatlanpiaci szegmensben a pangás jellemző - hangsúlyozza Balla.

Hiányzó bizalom az új lakások iránt

Érezhető a növekvő kereslet az új építésű lakások iránt is, a fokozott érdeklődés érzését azonban a megfelelő kínálat miatt duzzadó kielégítetlen igény is okozhatja - magyarázza a szakértő, aki arra is rámutatott, hogy mindezek mellett a kialakult bizalomhiánynak is van valós alapja. Egyrészt azért, mert kevés a jó nevű, jó referenciákkal rendelkező, megbízhatónak tekinthető, bizonyítottan jó minőségben dolgozó, tőkeerős ingatlanfejlesztő, aki hosszú távon gondolkodva maradandót szeretne alkotni. Másrészt pedig több esetben korábban megrekedt, rossz múltú fejlesztések indulnak újra, jelentős hitelállománnyal, kisebb-nagyobb bizonytalanságokkal, és nem feltétlenül átlátható beruházói struktúrával.

A vevőknek ilyen tényezők mérlegelésével kell dönteni, hogy egy projekt korai szakaszában beszállnak-e egy komolyabb vételárrészlettel a lakásvásárlásba, vagy kivárnak egy magasabb készültségi fokig, amikorra viszont a jobb adottságú lakások már elkeltek.

A nagy kérdés: hova tart a piac?

Összességében mérsékelt az élénkülés a 2009-2010-es szintekhez viszonyítva, viszont a válság előtti állapothoz képest továbbra is nagyon gyenge. Balla nem is számít arra, hogy a válság előtti szintet elérné az adásvételek száma, ugyanakkor reálisnak látja, hogy a jövőben a mostani forgalom a duplájára növekedjen, ugyanis az a szint felelne meg a lakosság valós lakhatási igényeinek.