Kettészakadt az ország! 2014.10.31.
Az év első felében, az előzetes számítások szerint, összességében 20
százalékkal több lakás kelt el, mint egy éve - derül ki a KSH frissen
közzétett, második negyedévi lakásárindexéből.
Míg az új lakások piacán továbbra is visszaesés van, a használt lakások értékesítésében folytatódott a már 2013-ban elkezdődött növekedés. Az első negyedévben 22 ezer használt lakás cserélt gazdát, ami 22 százalékkal több, mint a megelőző év azonos időszakában, és bár a második negyedévben eddig még csak 19 ezer tranzakcióról van KSH adat, ez a tavalyihoz hasonló beérkezési ütemmel számolva ebben az időszakban is az első negyedévihez hasonló forgalomemelkedést jelez.
Forrás: KSH
2014 első félévében összesen 1377 új lakás épült értékesítési céllal. Ugyanekkor 641 újlakást adtak el. Mivel azonban a statisztikában kizárólag a háztartások által megvásárolt lakások jelennek meg, így sok tranzakció azért esik ki a megfigyelés köréből, mert a vásárlók nem magánháztartások, hanem vállalkozások, vagy az értékesítés során valamilyen átmeneti bérleti megoldás előzi meg a tényleges tulajdonba adást. Mindez szűkíti a megfigyelhető eladások körét - írja a KSH.
Forrás: KSHHa ugyanazokat a lakásokat adták volna el, ekkora lenne az árváltozás
A használt lakások piacán 2014-ben eddig 1,1 százalékos tiszta áremelkedés következett be, ami azt jelenti, hogy ennyivel kerülnének többe a lakások, ha ebben az évben ugyanazokat adták volna el, mint egy évvel korábban. Mivel eközben a forgalom az olcsóbb lakások felé tolódott (ennek indexe 3,2 százalékkal csökkent), a ténylegesen értékesítések átlagos ára 2,2 százalékkal alacsonyabb lett.
2013-ban a negyedik negyedév visszaesésétől eltekintve megállt a használt lakások árának csökkenése. Ezt követően 2014 első két negyedévében már 1,2 illetve 1,3 százalékos volt az emelkedés, s az új lakások negyedéves árindexe 2014 második negyedévében átlépte a bázisidőszaki szintet. Azonban az index számításának alapjául egyelőre alig több mint kétszáz értékesített lakás adata áll rendelkezésre.
Forrás: KSHA korábbi időszakok megfigyelései alapján arra lehet számítani, hogy az összetétel-index és vele a teljes árváltozás indexe még felfelé módosul, ahogy a beérkező adatok teljessé válnak, ugyanis a magasabb árszínvonalú, nagyobb települések adatai általában nagyobb késéssel érkeznek be.
Itt mozgott a piac
2014 első negyedévében a használt lakások 31 százalékát értékesítették Budapesten, további 23 százalékát a megyeszékhelyeken, vagyis a teljes lakáspiaci forgalom több mint fele zajlott a nagyobb városokban. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a budapesti és a kisvárosi társasházi lakások, továbbá a megyeszékhelyeken a családi házak eladása bővült kiemelkedő, 30 százalékot megközelítő mértékben. Átlag alatti, 10 százalék körüli a budapesti családi házak és a községi lakások értékesítésének bővülése.
2013-ban a többlakásos társasházi és panelépületek részesedése a lakáspiacon 56 százalékot tett ki, ebből 13 százalék lakótelepi lakás volt. 2014-ben a többlakásos piac aránya 58 százalékra nőtt. A növekedés a társasházi eladásoknak tudható be, a panellakások aránya a forgalomban nem változott a megelőző évhez képest. A családi házak értékesítése az első negyedévben alacsonyabb volt (41 százalék), majd a második negyedévben a szinte kizárólag családi házakból álló községi lakáseladások bővülésével emelkedett (43 százalék).
Átlaglakások átlagára
2014 első félévében egy használt lakás 9,4 millió forintot ért, 300 ezer forinttal kevesebbet, mit 2013-ban. Az eladott lakások átlagára Budapesten 300 ezer forinttal csökkent, egy használt lakás átlagos ára 13,3 millió forint volt. Ugyanez az érték a megyeszékhelyeken 9, a városokban 8,4, míg a községekben 5,3 millió forint volt. Az agglomerációkon kívül eső községekben ugyanakkor csak 3,6 millió forintért kelt el egy átlagos ingatlan.
A községi lakások négyzetméterára mindössze egynegyede a budapestinek (57 ezer forint). Az agglomerációkon kívül eső községekben ez az érték még alacsonyabb (43 ezer forint).
Így szakadt ketté az ország
2014-ben az ország egyes területein növekedni kezdtek a lakásárak, míg másutt folytatódott az árcsökkenés. Számottevő és a régió minden megyéjéíre kiterjedő áremelkedés következett be a Dél-Alföldön. Nyugat- és Dél- Dunántúlon összességében ugyancsak emelkedtek az árak, ám megyénként eltérően. Nyugat-Dunántúlon Győr-Moson-Sopron megye, míg Dél- Dunántúlon Somogy megye árai emelkedtek kiugróan. A központi régióban egyelőre nem egyértelmű a fordulat: Pest megyében a teljes és a fajlagos átlagár is esett, és Budapesten is csak a fajlagos árakban figyelhető meg kisebb emelkedés. Továbbra is valamennyi megyében csökkennek az árak Közép-Dunántúlon és Észak-Alföldön.
Árszintünk az európaihoz képest
Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások áralakulását. Eszerint 2014 második negyedévében az EU-tagállamok összesített lakáspiaci indexe a 2010. évi bázis 99,2 százalékán állt. Az eurózónában a lakásárindex az EU átlaga alatt van, értéke a második negyedévben 97,0 százalék.
Forrás: KSH, Eurostat2014 második negyedévében a Balti-államokban, az észak-európai országokban és Luxemburgban a legmagasabb a 2010-es bázishoz viszonyított lakásár-index. Spanyolországban, ahol a legnagyobb volt az árak visszaesése, a legutóbbi megfigyelés idején a bázisidőszaki érték 71,9 százalékát érte el a lakáspiaci árindex. A környező országok közül Szlovákiában csak 2 százalékkal marad el az árszint a bázisidőszakitól, miközben Romániában és Horvátországban 22 százalékos volt az árak visszaesése. Szlovénia lakáspiaci árszínvonala ugyanekkor 15,7 százalékkal volt alacsonyabb a 2010-es szintnél.