Év végén jön a bedőlési hullám az építőiparban. 2012.11.04.

Idén a harmadik negyedévben 1076 építőipari céggel szemben indult felszámolási eljárás, ami jelentősnek visszaesés a második negyedéves 1255 ilyen eljáráshoz képest. Az elmúlt két évben a tavalyi első negyedévet kivéve ennél mindig több felszámolást tettek közzé a cégbíróságok, az adatokból a cégtörvény változásai miatt mégsem vonhatunk le kedvező következtetéseket. Ezért tűnnek el a kényszer-végelszámolások

A cégbíróságok ugyanis március eleje óta nem rendelnek el újabb kényszer- végelszámolásokat, ezt az eljárásformát ugyanis a cégtörvény változásával a kényszertörlés intézménye váltotta fel. Azokat a kényszer-végelszámolásokat, amelyeket most tesznek közzé a cégközlönyben, a cégbíróságok még március előtt rendelték el, de mostanra emelkedtek jogerőre. Ennek megfelelően a közzétett kényszer-végelszámolások száma folyamatosan csökken és végül eltűnik a rendszerből. A cégstatisztikában megjelenő végelszámolásokról ezentúl tudható lesz, hogy azok a tulajdonosok döntése alapján bezárt cégeket takarnak.

Ezzel párhuzamosan emelkedik a kényszertörlési eljárások száma. A kényszertörlés a neve ellenére nem egyszerűbb, hanem bonyolultabb eljárás, mint a kényszer-végelszámolás. A régi eljárásban a végelszámoló, ha azt állapította meg, hogy a cég vagyona nem elegendő a hitelezői követelések fedezésére, akkor megkeresésére a cégbíróság kezdeményezhette a felszámolás megindítását.

Ezért nem mutatják a törlési adatok az ágazat helyzetét

Kényszertörlés esetén azonban a végelszámoló csak akkor kezdeményezheti a felszámolás elrendelését, ha a vagyon elegendő legalább a felszámolási eljárás költségeire. Ez nagy különbség a régi és az új eljárás között, mert a cégbíróságok vagy a NAV által elrendelt eljárásoknak rendszerint olyan építőipari cégek az alanyai, amelyek adótartozást halmoztak fel, nem tettek eleget beszámolási kötelezettségüknek, vagy egyszerűen nem lelhetők fel. Márpedig ezeket a cégeket a tulajdonosok jellemzően teljesen kiürítik, mielőtt magukra hagynák őket, így általában a nem olcsó felszámolásra sincs bennük fedezet. 

Ez a változás rányomja a bélyegét a cégstatisztikákra is. Március előtt a felszámolások 60 százaléka kényszer-végelszámolásból fordult át felszámolásba, ilyesmire ezentúl nem lehet számítani, így nemcsak a végelszámolások, de várhatóan a felszámolások száma is jelentősen csökkenni fog, s részben ennek vagyunk máris szemtanúi.

Márpedig végelszámolásból már most sokkal kevesebbet tesznek közzé, mint fél évvel ezelőtt. Az építőiparban az elmúlt negyedévben már csak 552 végelszámolás indult, miközben az ilyen eljárások száma az első és a második negyedévben is meghaladta az 1400-at. A március óta indított kényszertörlések közül viszont feltehetően kevés emelkedett eddig jogerőre, éppen ezért a törlési adatok sem mutatják még az ágazat nehéz helyzetét.

A cégek egyre nagyobb hányada fizetésképtelen

Az előző negyedévekben regisztrált 1100-1200 megszűnésből a harmadik negyedévben ugyan több, mint 1300 lett, de várható, hogy az utolsó negyedévben, vagy a jövő év elején ez a szám jelentősen megugrik majd. Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója úgy véli, egy tendenciát tisztán kell látni: a cégek egyre nagyobb hányada küzd fizetésképtelenséggel, így a lánctartozásokkal szembeni védekezés egyre inkább felértékelődik.

Az ágazatba a nemzetgazdasági átlagnál is lassabban tér vissza az év eleji nagy roham után megcsappant vállalkozási kedv. Az első negyedévben a cégalapítást megnehezítő jogszabályváltozások miatt több mint 1800 új cég alapítását jegyezték be, ez az érték a második negyedévre 693-ra eset vissza, most pedig 727 új céget jegyeztek be az ágazatban.


Vissza