Ennyiért keltek el idén az ország legdrágább lakásai
Mennyit alkudhatunk az árból?
A lakások drágulása visszafogottabbá vált a fővárosban, a vevők alkupozíciója pedig kis mértékben javult. Hasonló a helyzet az ország többi nagyvárosában is. Az ingatlanhirdetési portál az oldalon hirdető magánszemélyektől az eladást követően mindig megkérdezi, hogy mennyiért kelt el a meghirdetett ingatlan, így 2018-ban több ezer tranzakció alapján körvonalazódott az átlagos alku mértéke. A fővárosban az idén átlagosan 3 százalékot lehetett alkudni az eladásra kínált használt lakások árából, ami összegszerűen 1,07 millió forintot jelentett. Kerületenként azonban nagyok az eltérések, nem meglepő, hogy a legnagyobb alku a legdrágább V. kerületet jellemezte, ahol ennek mértéke az 5 százalékot is meghaladta.
Az áralku alatt azt értjük, amikor az eladó és a vevő az adásvétel előtti utolsó tárgyalás során kialakítja a mindkettejük számára elfogadható árat. Ezt megelőzően azonban gyakori, hogy az eladó - az alacsony érdeklődés hatására - több lépésben is csökkenti az eredeti elképzelése szerinti kínálati árat, így a hirdetési oldalakon szereplő ár és a megvalósult tranzakciók ára között az átlagos alkunál nagyobb különbség is lehet.
A megyei jogú városokban az ingatlan.com adatai szerint a tégla- és panellakások áraiból átlagosan 3 százalékot, közel 600 ezer forintot engedtek az árból az eladók, a családi házak esetében pedig majdnem 7 százalékos volt az átlagos alku mértéke, ami 1,7 millió forintos árengedménynek felel meg. Ahogy a budapesti kerületek esetében, a megyei jogú városok közötti is vannak jelentős eltérések az alkupozícióban. Míg Egerben és Zalaegerszegen az utóbbi időben nem nagyon tudtak a vevők alacsonyabb árat elérni a tégla lakások esetében, addig Salgótarjánban átlagosan több mint 6 százalékot is engedtek az árból az eladók. Az alku ellenére is voltak azonban kiugróan drága tranzakciók.
Íme a legdrágábbak
Idén, az Otthon Centrum által értékesített ingatlanok 0,75 százaléka kelt el 100 millió forintnál magasabb értéken, amelyek döntő részben Budapesten valósultak meg. A fővárosban a nagyértékű, 100 millió forintnál drágább ingatlanok harmada a II. kerületben kelt el. Míg a II., XII. és a XI. kerületben történt a legdrágább adásvételek több, mint fele , az V. kerület önmagában 10 százalékkal részesedett. A főváros többi kerületében elszórtan volt jellemző egy-két ilyen, vagy ezt az értékhatárt megközelítő adásvétel.
Luxusban is van különbség Budapest és a vidék között. Míg a cégnél regisztrált két legdrágább vidéki tranzakció fajlagos ára 600-700 ezer forint körül alakult (egy budaörsi 708 ezer és egy siófoki 665 ezer forintos négyzetméterár) addig Budapesten az új építésűek esetében 1 millió forintos négyzetméterár felett is gazdára találtak lakások.