Egyre több külföldi vesz lakást a népszerű pesti kerületben
Az új építésű lakások esetében mintegy 600 ezer forintra tehetők az átlagos négyzetméterárak. A kerület külsőbb részein - például a Rokolya utcában - olcsóbb, akár 500 ezer forintos ajánlatokkal is találkozhatunk. Újlipótvárosban ezzel szemben 1-1,2 millió forintos négyzetméterárak is előfordulnak, vagyis az árak hasonlóan alakulnak, mint az V. vagy VI. kerületben.
A használt ingatlanoknál, egy adott méretű panellakást több millió forinttal olcsóbban meg lehet vásárolni Angyalföldön, mint például az újlipótvárosi Kárpát utcában. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy míg a kis, másfél szobás, 47 négyzetméteres panellakások ára Angyalföldön 18 millió forint környékén mozog, addig Újlipótvárosban 22-24 millió forintért cserélnek gazdát. A nagyobb méretű, 3 szobás lakások 26-28 millió forintba kerülnek Újlipótvárosban, míg a kerület külső szélén 24-25 millió forintba. A középen fekvő Vizafogó esetében pedig kettő között elhelyezkedő árakról beszélhetünk.
Akad persze még néhány olyan utca a kerületben, ahol csak nyomottabb árakon lehet értékesíteni a lakásokat, ilyen például a Csángó vagy a Szabolcs utca, de ahogy a Lőportárdűlő esetében mára már rehabilitálták a területet, úgy a tervek szerint az említett utcákban is sor kerülhet erre.
Vietnámi, orosz és ukrán befektetők a piacon
A kerületre egyébként jellemző, hogy a vevők többnyire és részben még készpénzért vásárolnak, hiszen általában eladnak egy lakást, melynek árát beleforgatják az új lakásba. Ha az új lakás drágább, akkor a különbözetet hitelből pótolják, ennek összege azonban többnyire 10 millió forint alatt marad, és szinte nem is fordul elő, hogy 15 millió forintnál nagyobb kölcsönbe vágnának bele.
Az ingatlanpiac keresleti oldalát a befektetők is erősítik a XIII. kerületben, akik itt még mindig sokan vannak és általában kisméretű lakásokat keresnek. Ezek a befektetők nagyobb részt magyarok, de vannak közöttük külföldiek is például vietnámiak, oroszok, ukránok, akik elsősorban az új építésű lakásokat keresik és általában kiadási céllal vásárolnak. Ezzel szemben a magyar befektetők esetében inkább az jellemző, hogy felújítják, majd megpróbálják magasabb áron értékesíteni. Ha ez nem sikerül egy meghatározott időn belül, akkor kerül csak sor az ingatlan kiadására.