Devizahitel-adósok: értelmezhetetlen a kormány terve? 2012.03.22.
A kormány tegnapi ülésén elfogadta a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt.
díjairól szóló rendelet tervezetét. Ezek szerint a Magyar Bankszövetség
és a kormány közötti megállapodás alapján 2014 végéig megvásárlandó 25
ezer lakásban maradók a forgalmi érték másfél százalékát fizetik évente
bérleti díjként, ami a NET által megvásárolható 15 milliós lakásérték
esetén havi 18 750 forintos bérleti díjat tesz ki. A díjat évente az
infláció értékével indexálják. Mindez azt jelenti, hogy a NET-nek −
amely a forgalmi érték 35−55 százalékán vásárolhatja meg az ingatlant a
bankoktól a feltételek szerint − az ingatlan értéke a kapcsolódó
költségeket nem számítva a legoptimálisabb esetben is csak húsz év alatt
térül meg.
Piaci szempontból értelmezhetetlen a NET-hez kerülő lakások bérleti
díja, valószínűleg nem is lesz hatása a bérlakáspiacra − mondta a Napi
Gazdaságnak Nagy Balázs, a Palace ingatlan-tanácsadó tulajdonosa. A díj a
szabadpiacon teljesen irreális, bérbeadói szemmel a legszerényebb
elvárások is az ingatlan értékéhez képest 5-6 százalékról szólnak. Az
összeg az állagmegóváshoz, üzemeltetéshez sem elég, a NET-hez kerülő
csomag pedig nagy eséllyel korszerűtlen, rossz energetikai besorolású
lakásokból áll. Nagy szerint olyan ingatlanokról van szó, amelyekkel már
sokszor a bank sem tudott mit kezdeni, azok leginkább az önkormányzati
szociális bérlakásokkal vethetők össze.
Lapunk kérdésére Ternyák Edit, a NET szóvivője a bérleti díj
megállapításával kapcsolatban kiemelte, hogy a rendelet egyszerre veszi
figyelembe a leendő bérlők fizetőképességét, valamint a zrt.
üzemeltetői, fenntartói kötelezettségeit. Az eszközkezelő szerint az
ingatlanvásárlásokkal az állami vagyon gyarapszik, így a befizetett
bérleti díjaknak nem kell fedezniük a kifizetett vételárat. A NET-tel
kötendő bérleti szerződés szerint ugyanakkor a lakás burkolatainak,
ajtajainak, ablakainak és az egyéb lakásberendezéseknek a felújítása,
pótlása és karbantartása a bérlő feladata lesz.
Az ócsai szociális lakópark bérleti díjait a kormány az ingatlanérték egy százalékában határozta meg. Nagy Balázs szerint ez is azt bizonyítja, hogy gazdaságossági szempontból a projekt megkérdőjelezhető. A falvakban ugyanis 3−5 millióért lakható családi házakat, a fővárosban pedig már 100 ezer forintos négyzetméteráron lakásokat lehet vásárolni nagy tömegben − éppen a bedőlt banki portfóliókból.