A fejlesztési minisztérium honlapján megtalálhatóközlemény szerint a "kidolgozás alatt álló pályázat keretében az épületek hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét, a villamos- és vízhálózatok felújítását támogatják, munkát adva ezzel a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak. A felújítási költség 40 százaléka lesz vissza nem térítendő, uniós támogatás, míg az önrész várhatóan 45 százalék lesz. A maradék 15 százalék pedig kamatmentes, visszatérítendő támogatásból származik majd. Ezt a legkisebb hányadot még nem hagyta jóvá az EU."

Hogy mekkora segítséget jelent ez valójában a felújítóknak, azt a klasszikus magyar, Kádár kockának is nevezett (tízszer tízes, egyszintes, sátortetős) családi ház felújítási költségeit számba véve próbáltuk felmérni, Kárpáti József, az ÉVOSZ könnyűszerkezet-építő tagozatának elnöke, energetikai felújítási szakértő segítségével.

Nézzük a konkrét számokat egy klasszikus Kádár kockánál:

• Felmérés: 50 -100 ezer forint

• Tervezés:100-150 ezer forint

• Külső hőszigetelés, 15 centiméteres: 840 ezer forint

• Külső nyílászárók redőnnyel: 860 ezer forint (háromrétegű, korszerű, de nem a legdrágább ablakot figyelembe véve)

• Padlás (mennyezet) hőszigetelése: 420 ezer forint

• Villanyszerelés az alumínium vezeték rézre cserélése, elosztó tábla, kapcsolók nélkül: 440 ezer forint

A pályázati célokat szem előtt tartva eddig mintegy 2,7 millió forintnál tartunk a fűtés korszerűsítése nélkül.

• Fűtéskorszerűsítésnél gázkazánt és padló, illetve radiátor fűtés kiépítését alapul véve további 1,8 millióval bővül az összeg, amivel elérjük a 4,7 millió forintot, miközben sem megújuló energiát nem építettünk be, sem beltéri ajtókat, szanitereket, burkolatot nem cseréltünk.

Ha a családi házak közül kihagyjuk a felújíthatatlanokat és az újonnan épülteket, és az egyszerűség kedvéért egymillió házzal számolunk, 150 ezer forintra nő a vissza nem térítendő támogatás nagysága, ami nem hogy a költségek 40, de még a 10 százalékát sem fedezi. Ahhoz, hogy érdemi eredményt produkáljon a program, és valóban felújításra ösztönözzön, a tényleges költségek felét, de legalább kétmillió forintot kellene támogatásból fedezni - véli Kárpáti -, amivel 2020-ra mintegy 75 ezer - azaz 2016-2020 között évente 15 ezer - családi ház újulhatna meg.

A megújuló energiát beépítő fűtéskorszerűsítést nem szabad kihagyni a pályázatból (ami alsó hangon kétmillióval toldja meg az előbb kalkulált 1,8 millió helyett a felújítási költségeket), - mutat rá a szakértő, a 2020-ra tett vállalások, a széndioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentése, és a megújulók legalább 25 százalékos alkalmazása enélkül ugyanis nehezen valósulhat meg. Arról nem is beszélve, hogy 2020-ra már csak közel nulla energiás házak építhetők, igaz, ehhez elsőként legalább definiálni kell, mi az a közel nulla energiás épület - hangsúlyozza Kárpáti József.

Megéri?

Úgy tudjuk, felmerült, hogy a kormány a saját erős kivitelezést ösztönözné, ettől azonban minden szakértő óva int. A korszerű technológiák csináld-magad alkalmazásával biztosan elmarad a korszerűsítéstől várt eredmény. Sőt, már a felújítás tervezésénél és a munkák indításánál jelen kellene lenni a szakértő auditoroknak, hogy biztosítsák, valóban energiamegtakarítást és értéknövekedést eredményező beruházásra költsék a pályázati forrásokat - véli Kárpáti, aki szerint akkor éri meg a beruházás, ha ezáltal az ingatlan értéke legalább befektetett önrész mértékével növekszik.