9 fontos tudnivaló az árverés útján szerzett ingatlanról.

Bár árverés útján olcsóbban juthatunk hozzá egy ingatlanhoz, mint annak jelenlegi piaci értéke, mégis sokan ódzkodnak így vásárolt ingatlantól, nem véletlenül. Az árverés során ugyanis nem járhatunk el kellő körültekintéssel, ez pedig számos buktatót rejthet a vásárló számára. Íme a legfontosabbak tudnivalók, amelyek az árverésen történő tulajdonszerzés néhány szabályát, és az ügylettel járó kockázatokat járja körül.

Árverés: ismerjük meg a szabályokat!

A polgári jog kimondja, hogy tulajdonjog csak a tulajdonostól szerezhető, akinek adatait az ingatlan-nyilvántartás közhitelesen tartalmazza. Csakhogy az ingatlan-nyilvántartás arra vonatkozóan nem tartalmaz adatokat, hogy a tulajdonos tulajdonjogát jogilag helyesen, vagyis jóhiszeműen, esetleg ingatlanjogilag hibásan, vagyis rosszhiszeműen szerezte meg. Ha a tulajdonjog szerzése érvénytelen, úgy törlési jog indítható az eladóval szemben. Csakhogy ez nem derül ki a nyilvántartásból, tehát a probléma sok esetben rejtve marad a vásárló előtt.

Ha mindezt szem előtt tartjuk, ennek figyelembevételével a következőket érdemes tudnunk az ingatlanárverésről, és az árverés útján értékesített ingatlan jogi szabályozásáról:

1. Jóhiszeműség bizonyítása

A Polgári Törvénykönyv alapján jóhiszeműen úgy szerezhetünk tulajdonjogot egy hatósági árverésen, hogy nem kell figyelembe vennünk azt, az ingatlannak korábban ki volt a tulajdonosa. Ehhez azonban a jóhiszeműség tényét garantálni kell, viszont az ingatlan tulajdonosával a végrehajtás során nem lépünk kapcsolatba, így erről nehéz megbizonyosodni.

2. Rendelkezésre álló vételár

A tulajdonjogot ezekben az esetekben az árverést követő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel szerezhetjük meg. Az árverésen vásárolt ingatlanok vételárát 15 napon belül kell megfizetnünk a végrehajtónak (vagyis rendelkezésünkre kell állnia az összegnek, ahhoz hitel nem vehető fel). A vásárláshoz további költségek, így ügyvédi munkadíjjal és ingatlanközvetítői jutalékkal nem kell számolnunk.

3. A haszonélvezet maradhat

Ha az ingatlanon, amelynek tulajdonjogát hatósági árverés útján szereztük meg, megszűnnek a harmadik személy ingatlant terhelő jogai. Kivéve, ha az árverés során a tulajdonos az érintett jogok tekintetében nem volt jóhiszemű. Azt azonban fontos megemlítenünk, hogy ha az így szerzett ingatlanon haszonélvezet van, az árveréssel nem érintett haszonélvező jogosultsága megmarad. Vagyis ez a jog a továbbiakban is fennáll, és az új tulajdonosnak is számolnia kell a haszonélvező jogaival.

4. Előlegfizetés

A végrehajtási árverésen történő részvételhez először egy végrehajtónál kell regisztrálnunk ahhoz, hogy az online liciteken részt vehessünk. Ha jelentkezni szeretnénk egy ingatlanlicitre, azt egy meghatározott előleg befizetésével tehetjük. Ezt az összeget a végrehajtó letétbe helyezi addig, míg a nyertes, vagyis a legmagasabb licitáló ajánlata a licit zárásakor meg nem születik. Vagyis egy meghatározott összeget be kell fizetnünk még a licit előtt.

5. Vásárlás bejárás nélkül

Az árverésre bocsátott ingatlanok bejárására általában nincs lehetőség. Vagyis általában nem tudunk a tulajdonossal előzetesen egyeztetni, ezért az ingatlan lényeges tulajdonságainak megismerése nélkül lehet az árverésen részt venni.

6. Résztulajdon

A teljes tulajdonjog nem minden ingatlan esetében kerül árverésre. Sokszor csak résztulajdon, tulajdoni aránya képezi az árverés tárgyát, ezért a licitálónak nincs lehetősége arra, hogy az ingatlan kizárólagos tulajdonosává váljon.

7. Nem költözhető jogviszony

Előfordulhat, hogy az árverés tárgyát képező ingatlan nem költözhető jogviszony mellett szerezhető meg. Ilyenkor a nyertes licitálót meglepetésként érheti, hogy az ingatlanban továbbra is jogszerűen laknak. Az ingatlant esetleg egy bejegyzett haszonélvezeti jog is terhelheti.  Így előfordulhat, hogy a vevő annak ellenére sem tud beköltözni, hogy kifizette az árverés során felajánlott teljes összeget.

8. Banki hitel nélkül

Az árverés során történő tulajdonjog szerzéshez a licitáló nem vehet igénybe banki hitelt, mert a bank nem tudja lefolytatni az ingatlan fedezeti értékének meghatározó eljárást. Emiatt árverésen jellemzően csak az tud ingatlant szerezni, akinek rendelkezésére áll már a teljes, a licitálás során meghatározott végső, teljes vételár.

9. Felújítandó?

Amíg egy adásvétel során előzetesen felmérhető az is, hogy megközelítőleg milyen összeget kell az ingatlan felújítására, átalakítására fordítanunk. Az árverésen szerzett ingatlan kapcsán ez azonban nem látható előre. Ennek oka, hogy az árverés „vakon” történik, így a licitálónak nem áll módjában az ingatlan műszaki és esztétikai állapotát az árverés előtt megvizsgálni, felmérni. Egy jóval nagyobb pénzügyi befektetést igénylő, komplex felújítási munkával pedig az árverésen esetlegesen elért anyagi előnytől gyorsan búcsút mondhatunk. 

forrás:ingatlan.com


Vissza